Hogyan eszünk egészségesen és olcsón útközben

Hogyan eszünk egészségesen és olcsón útközben
Alan nem akarja elhinni hogy végre találtunk falafelt a Balkánon

Rengeteg kerékpáros és hátizsákos turista többnyire instant, előre csomagolt és/vagy feldolgozott ételt vesz és fogyaszt, hogy minél kevesebb súlyt kelljen cipelnie. Nálunk ez kicsit másképp működik, és nem csak azért, mert el akarjuk kerülni a műanyagot vagy a csomagolást általában. Ebben a bejegyzésben megismerhetitek vásárlási és főzési szokásainkat, és hogy miként próbálunk egészségesen étkezni a kempingezés során

Mit eszünk

Az egészséges étkezés eléggé vitatott téma manapság, ráadásul úgy tűnhet, hogy merőben eltérő diéták hasonló eredményt hozhatnak. Mi nem követünk semmi extrém dolgot, inkább a kiegyensúlyozott táplálkozásban hiszünk, a minőségre és a moderációra fektetve a hangsúlyt. Hatalmas különbség van a legeltetett és a gabonával etetett, ketreces tartású állatok húsa, vagy például a fehér illetve a teljes kiörlésű lisztből készült kenyér között, és így tovább. Vásárlásunk többnyire friss zöldségből és gyümölcsből, valamint teljes kiörlésű gabonákból, magvakból áll, melyet kiegészít a tojás, egy kis tejtermék és hal. A húsfogyasztásunk jelentős mértékű visszafogása tapasztalatunk szerint egyrészt könnyebbé teszi az emésztést, és sokkal energikusabbnak is érezzük magunkat tőle. Ezen felül számunkra fontos szempont a környezetvédelem és az etikai megfontolások is – itt főleg a futószalagon gyártott vörös húsokra gondolok. Persze előfordul nálunk is olyan mint instant tészta, melyre vészhelyzeti kajaként tekintünk – utoljára az Alpokban tartalékoltunk pár adagot a táska mélyén, ahol nem mindig sikerült időben boltot találni. 

DSC_0006_2
Egy tipikus bevásárlás, habár általában kevesebb gyümölcsöt veszünk, és csak abban az esetben ekkora mennyiséget, ha épp megszállunk valahol
A zabkása a legjobb

Szóval miből is áll pontosan a mindennapi kajánk? A reggeli majdnem mindig kása, sima zabpehelyből vagy teljes kiörlésű müzliből vízzel és egy csipet sóval elkészítve, amihez számos dolgot adunk, mint például friss gyümölcsöt, olajos magvakat és fahéjat, illetve alkalmanként lekvárt. Nem használunk tejet, de néha veszünk magas zsírtartalmú joghurtot, ami most, hogy épp Görögországban vagyunk, gyakrabban fordul elő – nehéz ellenállni ennek a helyi finomságnak. A zabkása olcsó, kényelmes, valamint könnyen és gyorsan elkészíthető. Mi szeretjük az ízét, nagyon laktató, energiát ad ahhoz, hogy sokáig bírjuk a bringán ebéd előtt. Meglátjuk, elérhető lesz-e Ázsiában, de attól tartok meg kell barátkoznunk a rizskásával, ami ha nem is a legjobb, de elfogadható alternatíva.

Reggeli készítés a tengerparton

Az ebéd vagy az előző napi vacsora maradéka, vagy (lehetőség szerint barna) kenyér, sajt, főtt tojás és nyers zöldség tetszőleges kombinációja, amit feldobunk néha egy kis mustárral, pestoval vagy olivabogyóval. Azt gondolnátok, hogy a főtt étel nem bír ki egy éjszakát és egy fél napot hűtő nélkül, de még a balkáni nyári hőségben se okozott számunkra semmi gondot. Napközben ezen kívül olajos magokat, gyümölcsöt és étcsokit nassolunk, főleg ha bringázunk. 

A vacsora a legváltozatosabb étkezésünk, és a nap legjobban várt eseménye. 😀 A tartalom függ a hangulatunktól, a boltban elérhető terményektől, és persze hogy mennyi időnk van főzni a táborhelyre érkezés után, miközben figyelembe vesszük a kiegyensúlyozott tápértékbevitelt. A legolcsóbb zöldségek megvétele sokszor egyet jelent a helyi és szezonális alapanyagokkal való főzéssel, ezért a konkrét receptek helyett inkább az alap ételeket variáljuk attól függően, hogy épp mit sikerült beszerezni.  

A zöldségpörkölt készítése sokáig eltarthat.. extra erősítés 😀

Ezen ételek főleg az alábbiak kombinációját jelentik: 
– valamilyen friss saláta
– hüvelyesek, vagy külön fogyasztva főzelékként, levesként, vagy összekeverve mással
– sült zöldségek
– zöldségpörkölt
– paradicsomos szósz 
– rizs, tészta vagy krumpli adja a kalóriát (kelet felé haladva lassan megfizethető lesz a bulgur vagy a kuszkusz, így gyakori lesz az is) 


Extra fehérjének (és mert finom) tojást, sajtot vagy halkonzervet eszünk. 

A ritka pillanat, amikor elérhető áron találtunk kuszkuszt Olaszországban. Imádjuk a tabulét!

Amikor a vásárlás a téma

Ami a költségeket illeti a kajával kapcsolatban, indulás előtt meghatároztunk egy körülbelüli 10 eurós napi limitet, melyre sokan azt mondanák, hogy két emberre túl kevés. De több hosszútávú utazóval is találkoztunk azóta, aki hasonló szinten költött, szóval szerintem igenis megoldható ennyiből. Sőt, eddig az átlag ez alatt maradt, néhány olcsó ország miatt mint például Macedónia, ahol csupán 6 euróra jött ki, bármiféle nehézség nélkül. Csak annyi a teendő, hogy majd minden nap főzzünk, és elkerüljük az éttermeket, bekorlátozva azt különleges alkalmakra és néhány gyorskajára. Ahova egyébként is főleg azért térünk be, hogy használjuk a wifit és feltöltsük a laptopot (meg persze a blogbejegyzéseket), miközben a legolcsóbb opciót választjuk. Sajnálatunkra a Balkánon és a vidéki Görögországban erősen túlsúlyban van a húsfogyasztás. Athénba érkezésünk előtt mindössze egy falafelest találtunk a 4 hónap alatt, egyébként meg választhattunk a saláta és a paradicsomos tészta között, és boldogok voltunk, amikor belefutottunk egy pizzériába. Görögországban nagyrészt csirke gyrost ettünk, mert más még a közelébe se jön az árának. 

A piac nagyban csökkenti a költségeket, mert általában a legolcsóbb, szezonális áru található itt
Néha egy kis kényeztetésre vágyunk.. és akkor nem spórolunk a méreten. 🙂

Még egy dolgot fontos hozzáadnom a bejegyzéshez a kajabeszerzéssel kapcsolatban, mely érinti a költségvetésünket is. Egyes, lakott területektől távolabb eső tájakon áttekerve, ha épp a megfelelő szezonban vagyunk, rengeteg  gyümölcsöt és többféle magot is találhatunk, ami szabad préda bárki számára. A bogyós gyümölcsök és gombák az erdőben persze alap, de én most azon terményekről beszélek, amit normál esetben az ember a szupermarketben vásárol. A görög hegyekben, ahol szinte senki se él, szeptember-október környékén például olyan mennyiségű dió terem az út szélén, hogy meg se látszódna ha akár több száz kilót felszednénk. Ugyanez áll a fügefákra is, melyek az egész déli Balkán részein vadon nőnek mindenhol mint valami gaz.

DSC04871
Augusztus elég jól termő volt a fügéket illetően
DSC_0006_1
Vargánya az erdőből
DSC04719
Málna egy túra során
Alan szedi a diót
Mindössze néhány perces munka eredménye
Csak hagyják a földön rohadni a narancsot

Ezen felül, a mezőgazdaság jelenlegi működéséből adódóan, a kutyát nem érdekli, ha felszedsz pár narancsot vagy gránátalmát az ültetvények széléről (ezek vadon is teremnek), mert egyébként csak hagyják a földön megrohadni. Ez az ételpazarlás azért is olyan sokkoló, mert eközben emberek éheznek és sokan hangoztatják, hogy nincs elég élelem mindenkinek. Dehogy nincs! Csak össze kell kötni az egyébként kidobott/földön hagyott élelmiszert a szükségben lévőkkel, még így is maradna fölösleg. Egyébként talán evolúciós oka van, de üdítő és jóleső érzés, amikor saját magunk szedünk ehető dolgokat, miközben jól is szórakozunk. Eddig több mint 20 különböző növényt találtunk, gyümölcstől kezdve magvakon át a fűszernövényekig – senkit nem károsítottunk meg viszont sok pénzt spóroltunk.

Végül felhívnám a figyelmet egy külön aloldalra, ahol megfogalmaztam a főzéssel kapcsolatos általános irányelveket, valamint összeszedtem néhány gyors, kipróbált receptet, amit az út során találtunk ki (a recepteket majd sorban töltöm fel). A konyhafelszerelést pedig itt nézhetitek meg részletesen. Ha egy kis inspirációra vágytok… 🙂