A műanyagmentes július tanulságai

A műanyagmentes július tanulságai

A műanyagmentes júliusnak vége, és ez alkalomból bemutatnám nektek, mit nem tudtam elkerülni az elmúlt egy hónap alatt. Természetesen ebbe a komposzt nem került bele, hisz abba folyamatosan gyűlik a cucc 🙂 Vágjunk is bele!

Műanyag és fém

Jobbról balra haladva elsőként pár boríték látható a postáról, amiben külföldről rendelt áru érkezett. Volt egy futócipő Ebayről, és apróságok a túrához Aliexpressről. Az alsó zacskót pedig egy decathlonos rendelés miatt kaptam, mert átkérettem egy mini pumpát a Budaörsi áruházból, szintén a bringázáshoz. A cipőt vehettem volna egy 10-essel drágábbért és a pumpáért is elmehettem volna, de nekem is véges az időm és néha az anyagiak is fontosabbak mint a hulladékmentesség. 🙂 

Az egyik műanyag palack egy couchsurfinges vendégtől van, a másikat egy bokorból szedtem össze egy edzés során. A harmadik egy évek óta meglévő decathlonos izo italpor volt, ami végre kiürült. Emelette van még két kupak ami tönkrement és nem igazán javíthatóak. A kulacs alját megtartom, hátha találok rá cserekupakot.

A legtöbb műanyag élelmiszercsomagolás a hulladékmentes korszakom, vagyis tavaly október előttről való – beleértve a két géles tasakot. Van még néhány zacskóm is, de foglalmam sincs hogy jutottak hozzám, talán ez is a couchsurfing révén. 

A minimális mennyiségű fém egyik része két sörösdoboz, az egyiket az ironmanes tésztapartin kaptam, a másikat csak úgy vettem. Csodálkozom is hogy csak ennyi, azért gyümölcsös sört nyáron szoktam iszogatni alkalomadtán 🙂 A másik része a középen látható két fóliából gyúrt golyó, melyek a csokik belső csomagolásából valók. A csokiról sajnos nem tudok lemondani, de persze műanyag csomagolásban nem vennék már, az okokról itt olvashattok. Ha így összegyúrjátok az alufóliát, akkor a szelektív üzemben a mágnes fel tudja kapni és annyival is kevesebb bauxitot kell újrabányászni. 🙂

Papír

Szembetűnő hogy a papírhulladékkal kapcsolatban jóval megengedőbb vagyok, de nehezebben is lehet elkerülni. Menjünk itt is jobbról balra.  

A jobb alsó sarokban két bubis boríték van, szintén Aliexpresses rendelés. Őszintén szólva nem tudom hogy ezt a kevert hulladékot újra tudják-e hasznosítani, de az esélyt megadom neki.

Középen 3 terméktartó van a Decathlonból. Nem volt szerszámostáskám a bringán, valamint a versenyre vettem egy kajatartót, illetve a már említett minipumpát. 

A felső sarokban és középen ételcsomagolás van, jó nagy részét teszi ki a csoki 🙂 Szerencsére az Aldiban találtam fair trade és utz, vagyis fenntartható gazdálkodásból származót, ami ráadásul ár-érték arányban is szuper. Mondjuk így is sok elmegy rá azt hiszem 😀

Bal felé haladva fent két ruhacímke van, kellett vennem egy farmersortot és egy nyári bringás kesztyűt, a Lidl meg olcsó ebből a szempontból, de alapvetően turkálóban vásárolok, és ott ez is elkerülhető. 

A boríték az ironman-es rajtcsomagot tartalmazta, benne a rajtszámmal és sok apró matricával a bringára, sisakra meg a karomra. Sajnos a versenyzés miatt van olyan szemét, amit egyszerűen nem tudok kikerülni, de emiatt nem adnám fel a triatlont azért. 

Van még néhány kiürült gyógyszeres doboz ami itthon elkerülhetetlen (ebből a szemontból amerika előrébb van, ott újratölthető fiolák vannak a gyógyszerekre), illetve egy tamponos doboz ami helyett nem veszek már újat, mert intimkehelyre váltottam. 

Utoljára maradt néhány firkapapír és használati utasítás, meg két T-mobilos csekk, ami még az előző lakónak jön, aki két éve költözött el, és többször mondtam már hogy változtassák meg a címet. Azt hiszem írok nekik megint 😀

Kommunális hulladék

Praktikus okokból itt haladjunk lentről fölfelé. 🙂

A szemét legnagyobb részét a hőpapírok adják. Nagyrészt blokkok, de van pár bkv jegy és egy véletlen nyomtatott MÁV jegy is (utóbbit már lehet csak elektronikusan is venni). Sajnos sokan nem tudják (még a boltok/pénztárosok se!), de a hőpapír jellemzően BPA-t tartalmaz, ami érintésre felszívódhat a bőrön keresztül. Pont ezért nem szabad a papírba dobni, mert koncentrálódhat az újrapapírban. Szerintem a legtöbben már tisztában vannak ennek az anyagnak a káros hatásaival, de itt egy jó összefoglaló róla. Írtam már ezzel kapcsolatban az egyik forgalmazónak és kiderült hogy létezik BPA mentes hőpapír, de jelenleg drágább. A törvények szerint a pénztárgép pedig kötelező, ami csak hőpapírt fogad, így ebben az esetben csak egy új szabályozás segíthet.

Bal alul egy kilyukad fürdőruha-alsó van, a felső részét megtartom, újat pedig nem veszek. Van még így is annyi bikinim hogy nem tudom hova rakni őket 😀 Rajta egy adag fogselyem van, amit szintén a hulladékmentesség előtt vettem és apránként elhasználom. Utána marad a fonál vagy selyemfonál, ami komposztálható. 

Középen ruhamatrica van, szintén a Lidl-ös vásárlásból, és totálisan feleslegesen rakták rá. Plusz a már emlegetett versenymatricák, amit nem tudok kikerülni, ennyi szemét talán még belefér 🙂

Mellettük egy törött befőttesüveg van, az apró darabokat nem, de a nagyobbat elviszem majd a közeli üvegszelektívbe. Jobb lenne ha ehhez is lenne házhoz jövő szelektív, de talán üveget ritkábban dobnak ki, én legalábbis biztosan, sőt inkább szerzek kincseket ha arra járok 😀 Ha én hoznám a törvényeket, akkor mondjuk minden üvegáru betétdíjas lenne, mert az emberek még azt a keveset is lusták általában elvinni. Az üveg mellett valami gumihenger van amiről semmi fogalmam, de nem is tudom mire használni.  

Van még egy elhasznált DM-es fogkefefej. Most használom épp az utolsót, és ez alapvetően környezetbarátabb mert kevesebb így a műanyag. Azonban már megvettem a fa fogkefét disznószőr sörtékkel, a polcon várja hogy birtokba vegyem. Az teljes mértékben komposztálható lesz 🙂

A fültisztító pálcikák használata egy rossz szokás, igyekszem is minimálisan használni, de néha kell. Szerencsére létezik már környezetbarát alternatíva, papírhengerrel a közepén, de igazából a a doboz amit vettem, még évekig ki fog tartani. 

Végezetül legfelül egy teflon serpenyő látható, ikeás legolcsóbb darab. Nem is bírta sokáig, karcos és ragacsos réteg van rajta. Van még pár teflonedényem amit elhasználok, de újat nem fogok venni. Terveim szerint egy állatmenhelynek megy. A túra során acél és alumínium edényeim lesznek, otthonra pedig öntött vas és gránitlapos serpenyő. Ezek első körben drágábbak, de ahogy a legtöbb minőségi darab, sokkal tovább bírják, így végső soron ár-érték arányban jobbak. 

A következőkben írok majd egy rövid összefoglalót erről az életmódról, illetve néhány tippet, de előfordulnak majd kajareceptes posztok is 🙂

 

Na és nektek mennyi szemetetek lett az elmúlt hónapban?