Filozófiánk és Dóri küldetése

Küldetésem. Kicsit nagyzolósan hangzik, pedig hiszem, hogy minden embernek van küldetése. Persze nem feltétlen kell nagy dolgokra gondolni, olykor ez csak annyit tesz hogy szeretnénk teljes életet élni, mások talán csöndes, stresszmentes életre vágynak, megint mások pedig világot szeretnének járni vagy segíteni jobbá tenni azt. Bennem mindig is érlelődött az utóbbinak egy módosított változata ha úgy tetszik, sokáig azonban csak saját magamon gyakoroltam a jobbítani akarást, értem ezalatt elsősorban a környezetvédelmet. De valahol mindenkinek el kell kezdeni 🙂

Talán kezdjük az elejéről. Gyerekkoromban is nagyon érdekelt a természet és annak megóvása, nem véletlen hogy végül biológusként végeztem 🙂 Így számomra természetes volt hogy az egyetemre már kerékpárral kezdtem járni, 2004 környékén. Mivel elég izgő-mozgó típus vagyok aki szeret sok mindent kipróbálni, hamar belekerültem a kerékpáros aktivisták társaságába, ahol hasonló gondolkodású emberekkel ismerkedtem meg, és sokat tanultam a légszennyezésről, az emberközpontúbb közlekedésről és a toleranciáról. Az öko szemlélethez kapcsolódik, így természetesen amint elkezdett begyűrűzni Magyarországra a szelektív hulladékgyűjtés, én sem voltam tétlen és lelkesem vittem az összegyűjtött hulladékot kezdetben a kihelyezett szigetekre, később pedig a társasházi gyűjtőkbe. Azt gondoltam a magamtól telhető legtöbbet megteszek, azonban tavaly októberben egy videó hatására rádöbbentem, hogy bizony ez csak az út eleje. Akkor még nem realizáltam, de azt hiszem akkor találtam meg az igazi küldetésem, amivel segíteni szeretnék.

Na de miről is van szó? 2016 októberében megismertem Bea Johnsont és életmódját, és megismerkedtem a hulladékmentesség és minimalizmus fogalmával. Minden az alábbi videóval kezdődött:

Angolul kevésbé tudóknak egy nagyon jó összefoglaló Bea itthoni előadásáról, a magyar zero waste egyik nagyhatású szereplőjének, Edinának a tollából: zero waste alapok. A lényeg, hogy a felesleges vásárlás (gondolj itt a huszadik cipőre vagy pólóra, az idő előtt leváltott kütyükre) és a kényelmes életmódból fakadó vásárlási szokások és ehhez kapcsolódó szeméttermelés bizony rengeteg környezeti terheléssel jár (csöndes megjegyzés a nagyüzemi állattartással és a húsfogyasztás csökkentésével kapcsolatban, de tudom hogy ez érzékeny téma, ezért nem fejtem ki itt). A szelektív hulladékgyűjtés pedig csak az első lépcső, de nem a legjobb itt megállni, hisz a műanyagot pl nem lehet 100%-ban újrahasznosítani, és a tisztítás, szállítás, újragyártás rengeteg fölösleges plusz erőforrással jár, mely könnyedén megelőzhető, ha csomagolás nélkül vesszük a dolgokat.

Mivel hajlamos vagyok túlzásokba esni, persze rögtön minden akartam egyszerre, aztán idővel rá kellett jönnöm hogy ez egy lassú és gondolkodós folyamat. Rengeteg használaton kívüli dologtól szabadultam meg vagy adtam el, és persze az étkezés terén könnyű volt a váltás (főleg Budapesten, ahol szinte minden piacon lehet kimérve, csomagolásmentesen vásárolni), azonban a tisztálkodószerek, tisztítószerek terén még mindig van, ami nem fogyott el. Kidobni természetesen nem fogom ezeket, hisz az ugyanúgy erőforrás-pazarlás 🙂 Szerencsére már itthon is egyre több a hasonló gondolkodású ember, van egy csoport ahol inspiráljuk egymást, akit érdekel itt jelentkezhet 🙂 Nyugat Európában és az Egyesült Államokban pedig lassan kezd elfogadottá válni ez, Kalifornia már jelenleg is a hulladék 80%-át komposztálja vagy hasznosítja újra, és 2020-ra el szeretnék érni, hogy semmi se kerüljön a lerakókba.

Azonban egy fecske nem csinál nyarat, és én hiába kezdtem el így élni és szorítom ki a műanyagot és a felesleges dolgokat az életemből (amivel mellesleg rengeteg pénzt is spórolok, amit olyan hasznos dolgokra tudok költeni mint egy világ körüli túra 🙂 ), érdembeli változást ezzel a világban nem lehet elérni, csak ha terjesztjük a tudatosságot és ezt a fajta szemléletet. A legegyszerűbb ezt a fiatalabb generációval kezdeni, mert ők fogékonyabbak az új dolgok kipróbálására (egyébként vicces ezt új dolognak hívni, amikor 30-40 éve még ez volt a természetes). Így utam során nagy hangsúlyt fogok fektetni a példamutatásra és oktatásra, felkeresek iskolákat és előadásokat, esetleg foglalkozásokat is tartok gyerekeknek hogy megmutassam, milyen módon élhetnek környezettudatosabb és kevesebb szemetet termelő életet.

Naiv dolog azt hinni hogy egymagam megváltoztatom a világot és elindítok ezzel egy folyamatot, de mindig is idealista voltam és ezt büszkén vállalom. Egyébként is sok Bea Johnson-hoz hasonló emberre van szükségünk, aki terjeszti ezt az életformát, ki mondja hogy én nem lehetek egy közülük? Ha csak párezer ember elgondolkodik a hatásomra, már sokat tettem azért, hogy az elkövetkező generációk ne egy teljesen élhetetlen Földet örököljenek meg tőlünk.